Lothar Seiwert mondta egyszer: Egy szép napon állati öregnek fogsz kinézni, ha állat módjára dolgozol. Nos én legalább két öreg állatnak néztem ki, mire befejeztem a nyilvánvalóan felelőtlen, és meggondolatlan projektemet, azon a szép júliusi napon...
Elszánt voltam és merész, sőt talán túlzottan magabiztos is, mint csivava az úthenger ellen. Szinte elkerülhetetlen volt a bukás...
Az ember nem választhatja meg, milyen családba születik, ám hogy melyik a legszórakoztatóbb módszer, amellyel az uralma alá hajthatja őket, azt igen. Ez a módszer pedig esetemben az ajándékozás fedőnév volt. (Most utasíts vissza egy ajándékot, amin gyermeked, a véred oly sokat dolgozott! Tessék! Utasítsd el! Hát van te neked lelkivilágod??? 
Naugye! Szóval durván amatőr módon, de csupa szív szeretettel elkészítettem életem első komoly vállalkozását. Mérsékelt sikerrel, de még így is túlértékelve fogadták drágáim, és nem vetették a szememre, hogy a krémet jobban átgondolhattam volna... de végülis nem szégyenkezem.
